Rost: a “varázsszivacs”
Dr. Bernard Jensen professzor, aki egyike a világ legelismertebb táplálkozási szakértőinek, és számos népszerű, egészséggel kapcsolatos könyv szerzője, a következő szavakat mondta: “Bármely tisztító programnak a béllel kell kezdenie… AZ utóbbi 50 évben, amit betegek gyógyításával töltöttem, teljesen egyértelművé vált számomra, hogy a legtöbb ember egészségügyi gondjait a bél nem megfelelő kezelése okozza. Több mint 300 ezer beteggel szerzett tapasztalatom alapján elmondhatom, hogy szinte minden esetben először a bélrendszerrel kell foglalkozni ahhoz,hogy a gyógyulás megtörténhessen.”
A rostok fogyasztásának elsődleges célja a kiválasztás. Rostok nélkül a teljes kiválasztás szinte lehetetlen. Az emberi test varázslatos módon úgy épül fel, hogy a benne lévő mérgező anyagok többsége, beleértve az elhalt sejtek millióit is, naponta az emberi szervezet “csatornarendszerébe”, a bélbe kerül. A bélrendszer mérgekkel teli hulladékkal töltődik fel, amire undorodva tekintünk, hozzá sem óhajtunk nyúlni. A szervezetnek azért van szüksége rostokra, hogy ezt a hulladékot kiválaszthassa.
Az élelmi rostok két fő típusát különböztetjük meg: a vízben oldható, illetve az oldhatatlan rostokat. Oldható rostokat gyümölcsökben, babfélékben, borsófélékben, zabkorpában és különösen nagy mennyiségben a chiamagban találunk. (a chia /Salvia columbariae/ az USA-ban jól ismert mag /chia seed/. Mexikóban üdítőital készítésére használják. Beáztatják, amíg szivacsos-nyálkás állapotú nem lesz, majd felöntik vízzel, cukrozzák, citromlét adnak hozzá.
A chiamag vizes közegben zselészerű állagot képez, mely lazítja a béltartalmat, mozgásra kényszeríti a bélizomzatot, és így a béltartalom hamarabb kiürül a testből. Az oldható rostok megkötik a vékonybélben található koleszterint, és ezzel megakadályozzák, hogy az felszívódhasson a vérbe, s így az a széklettel együtt távozik. Bizonyos oldható rostok, mint például a pektin (az almában található) és a guargumi (chiamagban, zabkorpában, hüvelyesekben és a mangóban található) szabályozzák a vércukorszintet, ezáltal csökkentik a cukorbetegségek kialakulásának veszélyét.
A vízben nem oldódó növényi rostok elsősorban a zöld levelekben, a zöldségek héjában és a gabonák héjában található. Kiválasztó rendszerünk nagyon bonyolult, a természet minden részletében tökéletessé tette. A vízben nem oldódó rostok a mikroszkóp alatt úgy festenek, mint a szivacs, és valóban, úgy is szolgálnak bennünket, mint egy varázslatos szivacs, mert minden darabkájuk saját tömegük többszörösét képes mérgekkel teleszívni.
Elgondolkoztál-e már azon, hogy miért szeretjük, ha van szivacs a konyhánkban? A maszatos konyhapultot nem sima anyaggal - papírral vagy műanyag kendővel - töröljük le, hanem szivaccsal. A szivacsok ugyanis rostosak. Ezért könnyebben elvégzik a tisztítást, mert magukba szívják a koszt. Így tesz belünkben az oldhatatlan rost is. Magához ragadja a mérgeket, és a széklet részeként a testen kívülre, a WC-be juttatja azokat. Az oldhatatlan rostok sokkal jobban, mint bármelyik konyhai szivacs, mert tömegük többszörösének megfelelő méreganyagot képesek magukba szívni. Ezért hívom őket varázsszivacsnak.
Ha nem fogyasztunk rostokat, akkor a hulladék zöme felhalmozódik a szervezetünkben. Testünk oly csodálatosan alkottatott meg, hogy szinte minden mérgező anyag a belekbe kerül. A bél az emberi szervezet “csatornarendszere”. Tudnod kell, hogy naponta kilogrammnyi nagyságú méregtől kell a szervezetednek megszabadulnia! Honnan erednek a mérgek? Nemcsak a belélegzett porból és azbesztből, emészthetetlen ételekből, elfogyasztott nehézfémekből és növényvédő szerekből. Jelentős mennyiség a saját testünk elhalt sejtjeiből származik! Mivel közismert, hogy sejtjeink parányiak, ezért azt hihetnénk, hogy az elhalt sejtek nem képeznek komoly hulladékmennyiséget. Tévedés. Gondolj csak arra a tényre, hogy tested atomjainak kb. 98 %-a egy év alatt kicserélődik! Ez azt jelenti, hogy kb. 35-50 kg tömegű, vagy még ennél is több elhalt sejt távozik a szervezetünkből évente. Ha nem távoznának el, akkor iszonyú méregként hatnának, hiszen pusztulásuk után azonnal elkezdenek rothadni. Fontos megértenünk, hogy ha nem fogyasztunk elegendő rostot, akkor sokkal több szemetet halmozunk fel, mint amennyit a szervezetünk kezelni képes!
Ahogy a konyhánkat sem tudjuk szivacs nélkül tisztán tartani, az emberi szervezet sem képes a kiválasztásra rostok nélkül. Képzeld el magad, amint megpróbál kitakarítani egy maszatos nagy konyhát egy műanyag kaparóval! Ami engem illet, én bizony feladnám… Az emberi szervezet azonban nem adja fel, de ha nincs a testünkben elegendő rost, akkor a bőrünk próbálja meg átvenni a kiválasztás feladatát, amitől persze durva és egyenetlen lesz. Ha a beleink eldugultak, akkor a szervezetünk megpróbál több nyákot kiválasztani a szemünkön, orrunkon és torkunkon át; többet izzadunk; tehát a test minden lehetséges csatornán keresztül beindítja az ürítést. Csakhogy ez olyan, mintha a háztartási szemetet az ablakon keresztül öntenénk ki, ahelyett, hogy kivinnénk az ajtón át a kukába. Ha elegendő oldhatatlan rostot fogyasztunk, azzal “kitárjuk a kukához vezető ajtót”, és a test méregtelenítése könnyen és természetesen módon történik meg.
Valószínűleg kíváncsi vagy, vajon mennyi rostot kell fogyasztani az optimális egészség fenntartásához. Egy átlagos,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése