A zöld levelűek gazdag fehérjetartalma

A zöld levelűek gazdag fehérjetartalma

“Véleményem szerint a tudósok még nem kutatták fel annak a számtalan magnak,
levélnek és gyümölcsnek a rejtett lehetőségeit,
amelyek pedig az emberiség legteljesebb táplálékát kínálják.”

Mahatma Gandhi

Minden fehérjemolekula egy-egy aminosavlánc. Esszenciális aminosavnak nevezzük azt az aminosavat, amelyre ugyan szükségünk van, ám szervezetünk azt képtelen előállítani, ezért táplálékunk részeként kell azt testünkbe bejuttatni. Az emberi tápláléknak mind a 9 esszenciális aminosavat tartalmaznia kell, méghozzá megfelelő mennyiségben.

1. Colin Campbell professzor a Kínai tanulmány című könyvében kifejti, hogy az Egyesült Államokban hivatalosan ajánlott napi fehérjebevitel túlbecsült. Az emberek és a csimpánzok étrendjéről szóló tanulmányok összehasonlítása is ezt sugallja. “A csimpánzok alacsony, de állandó szintű fehérjebevitelről gondoskodnak, mert elsősorban a gyümölcsökre összpontosítanak…”

Utánanéztem egy tucatnyi zöld levél tápanyagtartalmának, és örömmel láttam, hogy amelyik aminosavból az egyikben kevés, abból a másikban sok van. Ha tehát változatosan fogyasztjuk a zöld leveleket, akkor bőségesen kielégíthetjük velük szervezetünk teljes esszenciális aminosavszükségletét.

A következő táblázatban megtaláljuk a leveles kel és a disznóparéj esszenciális aminosav-tartalmát. Azért választottam a leveles kelt, mert a legtöbb zöldségpiacon megvásárolható. A disznóparéj pedig a legismertebb ehető gyomnövény, amely többféle éghajlaton is megterem. A legtöbb termelő be tudja azonosítani a disznóparéjt.

A táblázat bal oldali oszlopában az átlagos felnőtt ember számára ajánlott aminosavak mennyiségét láthatjuk. A jobb oldali oszlopban pedig azoknak az aminosavaknak a mennyiségét, amelyek megtalálhatók a leveles kelben és a disznóparéjban.

Láthatjuk, hogy a sötétzöld levelű zöldségek az ajánlott napi mennyiséghez hasonló vagy még annál is több aminosavat tartalmaznak. Az is kiderül a táblázatból, hogy már fél kilogramm leveles kelnek nagyobb a fehérjetartalma, mint az ajánlott napi fehérjebevitel. Mivel azonban tévesen a növények minden részét (gyökerét, szárát, virágát, hajtását, levelét stb.) a zöldségek csoportjába sorolták, és feltételezték, hogy valamennyinek ugyanolyanok a tulajdonságai, ebből tévesen arra a következtetésre jutottak, hogy a zöld levelek alig tartalmaznak fehérjét. Ez a pontatlan következtetés évtizedekre negatívan befolyásolta az emberek táplálkozási szokásait, és végső soron a szenvedésükhöz vezetett.

Mivel nem kutatták a zöldek tápanyagtartalmát, az emberek többsége nem volt tisztában a tulajdonságaikkal, számos szakembert is beleértve. Dr. Joel Fuhrman így fogalmaz Egyél, hogy élhess! című könyvében: “még az orvosok és a dietetikusok is meglepődtek, amikor megtudták, hogy nagyobb mennyiségű zöld levélhajtás fogyasztásával sok fehérjéhez juthat szervezetünk.”

Honnan juthatunk fehérjéhez? - hangzik el sokszor a kérdés. Ha tudunk a zöldségek körüli zűrzavarról, érthetjük, miért vált ez a kérdés oly gyakorivá. Mivel a legtöbb ember nem volt tisztában a zöldek nagy esszenciális aminosav-tartalmával, ezért olyan ételeket ettek, amelyek közismerten nagy fehérjetartalmúak.

Szeretném azonban megmagyarázni a húsban, a tejtermékekben, a halban stb. található összetett fehérjék, illetve a zöldségekben, a gyümölcsökben és különösen a zöld levelekben található egyedi aminosavak közti jelentős különbséget.

Szervezetünk sokkal könnyebben hoz létre fehérjét a zöldek egyedi aminosav-választékából, mint azokból a számára idegen, komplex, hosszú láncú fehérjemolekulákból, amelyek pl. a marha-, vagy a csirkehúsban találhatóak. Hadd érzékeltessem az összetett fehérjék és az egyedi aminosavak felhasználása közti különbséget egy hasonlattal.

Képzeld el, hogy a lányodnak esküvői ruhát készítesz. A hús összetett fehérjéinek fogyasztása ebben a hasonlatban azt jelenti, hogy befáradsz egy használtruha-üzletbe, ahol megveszed több ember használt ruháját, majd otthon hosszú órákat töltesz azzal, hogy azok legjobb részeit kivágva új ruhát varrj a lányodnak. Ez a megoldás rengeteg időt vesz igénybe, és ménkű sok hulladékot hagy maga után. Ráadásul képtelenség lenne így valóban tökéletes ruhát varrni.

Az egyedi aminosavak fogyasztása viszont olyan, mintha elvinnéd a lányodat egy textilüzletbe, hogy gyönyörű ruhaanyagot, csipkét, gombokat, szalagot, varrófonalat, gyöngyöket vásároljatok. Ezekből az általatok kiválasztott alapanyagokból aztán csodálatos ruhát készíthetsz neki, ami tökéletesen illeszkedik egyedi alkatához.

Amikor zöld levelet eszel, az olyan, mintha a nap sugarai és a klorofill által frissen létrehozott, új aminosavakat “vásárolnál”, amiket szervezeted arra fog használni, hogy - saját, egyedi DNS-ednek megfelelően - regenerálja önmagát.

Állati eredetű fehérje fogyasztásakor viszont a szervezeted csak nagy nehézségek árán tud egyik másik élőlény számára készült, összetett molekulából - ami az emberi fehérjétől jelentősen eltérő aminosav-kombinációból áll - a te számodra megfelelő fehérjemolekulát produkálni. Ráadásul nagyon valószínű, hogy ennek kapcsán rengeteg nehezen emészthető, a szervezeted számára fölösleges fehérjéhez is jutsz.

Ezek a fehérjefregmentumok hulladékként hosszú ideig lebegnek véráramodban, esetleg allergiát és egyéb egészségügyi problémát okozva. Utóbbi állítást támasztják alá a Harvard Egyetem táplálkozási tanszékén dolgozó W.A. Walker professzor szavai: “az emésztetlen fehérjék felszívódhatnak a vérbe. Ezek a nagy molekulák hozzájárulnak különböző ételallergiák, valamint immunológiai rendellenességek kialakulásához.”

Az állati eredetű fehérjék fogyasztásának groteszk következménye az is, hogy manapság sokan szenvednek aminosavhiányban. Ez a hiányállapot nem csupán az egészséget veszélyezteti, hanem még az érzékszervek működését, az érzelmi életet és a viselkedést is drasztikusan befolyásolja.

A szervezet a neurotranszmitterek előállításához számos esszenciális aminosavat, pl. tirozint, triptofánt, glutamint, hisztamint is igényel. A neurotranszmitterek olyan természetes vegyületek, amelyek lehetővé teszik az agysejtek közötti kommunikációt. Ezek a kémiai anyagok kulcsszerepet játszanak emlékezőképességünk, hangulatunk, tanulási képességünk és alvásmenetünk alakulásában. Nem véletlen hát, hogy mentális egészséggel kapcsolatos kutatásban már kb. három évtizede intenzíven foglalkoznak a neurotranszmitterekkel.

Julia Ross táplálkozási pszichológus azt találta, hogy ha szervezetünkből hiányoznak bizonyos aminosavak, akokor mentális és élettani egyensúlyvesztés következhet be, és az illető sóvárogni fog bizonyos ételek, illetve anyagok után.

Ha például nem jut tirozin és fenilalanin aminosav a szervezetbe, akkor a következő tünetek léphetnek fel:

depresszió, energiahiány, a koncentrálóképesség hiánya, figyelemzavar.

Az említett aminosavak hiánya a következő, egészségtelen anyagok iránt okoz sóvárgást:

édesség, keményítő, csokoládé, aszpartam, alkohol, marihuána, koffein, kokain, dohány.

Hivatalos adatforrások alapján kiszámoltam, hogy ebből a két esszenciális aminosavból milyen mennyiséget tartalmaz a csirkehús, illetve a sötétzöld endívia:

Egy adag csirkehús Egy fej endívia

222 mg tirozin 205 mg tirozin

261 mg fenilalanin 272 mg fenilalanin

Láthatjuk, hogy - a közhiedelemmel ellentétben - a zöld levelekben rengeteg jó minőségű fehérje van. T. Colin Campbell professzor szerint: “Számos meggyőző bizonyíték szól amellett, ahogy az úgynevezett ‘rossz minőségű’ növényi fehérje, amely fogyasztása a szervezetben új fehérjék lassú, de folyamatosan tartó szintézisét teszi lehetővé, valójában a létező legegészségesebb fehérje”. A zöld levelek fehérjéi például sohasem okoznak mellékhatásként rákbetegséget. Mégis, sok szakkönyvben a fehérjeforrások felsorolásakor a zöldeket még csak meg sem említik, egyszerűen azért, mert nem végeztek e téren elegendő kutatást. A zöld levelek elég fehérjét tartalmaznak a legelő állatok izomzatának felépítéséhez is. Ennek fényes bizonyítékát egy amerikai barátomból, Peter Hagertytől hallottam, aki gazdaként dolgozik, és pszichológiából diplomázott a Harvard Egyetemen.

Idézem őt: “Amikor a juhok koncentrátumot esznek, pl. őrölt kukoricát vagy zabot, sokkal gyorsabban híznak, mint amikor füvet legelnek, de amint eléri a 60 kg-ot - a vágási súlyuk 90 %-át -, a koncentrátumokat nem izommá, hanem zsírrá kezdi alakítani a szervezetük. Ez hátrányos a vásárlónak, mert a bárányhúsról le kell fejtenie a zsírfölösleget, s azt ki kell dobnia. Ha viszont a bárányok fűvel táplálkoznak, akkor ugyan lassabban gyarapodik a súlyuk, a vágósúlyukat elérve viszont a húsuk csak minimális mennyiségű zsírt tartalmaz. A megfigyelésem tehát az, hogy a koncentrátumok hizlalnak, a füvek pedig izmokat építenek.”

Összefoglalva: az elfogyasztott zöld levelek egyedi aminosavak formájában szolgáltatják szervezetünk számára a fehérjeforrást. Ezeket az aminosavakat a szervezet könnyebben hasznosítja, mint az összetett fehérjéket. Megfelelően válogatva a zöld leveleket, szervezetünk valamennyi, számára szükséges fehérjéhez hozzájuthat.